A Gladiátor utolsó napjai

Hogy ért be a célba? Lendületesen száguldott, vagy botorkált?

Azt már biztos mindenki tudja, hogy kedden meglett a Gladiátor kihívásban vállalt 400 km (futás és gyaloglás). Arról viszont még nem írtam, hogy milyenek voltak az urolsó napok. Most nem pótolom az összes elmaradásomat, csak az utolsó 3-4 napról lesz szó.

Péntek este már csak 60 km hiányzott (és 5 nap volt hátra), így különösebb izgalomra nem volt okom. Szombaton tanítottam, ezért nem is terveztem nagy futást reggelre, 4 km elég volt. De azért valami nem stimmelt: Vajon miért gyalogoltam a visszafordulási ponttól a frissítésig, pedig futva egy szép 7 km lett volna belőle? Akkor nem foglalkoztam a kérdéssel, de a következő 2 nap fényében már látom, hogy akkor sem voltam a csúcson. Egyébként nem lazsáltam, 17 km lett az összes mászkálásom szombaton.

Vasárnap viszont 2 km után lett elegem az egészből, ott ért véget a futás. Ez hétfőn is megismétlődött. Persze, nem akartam elvesztegetni a napokat, ezért mindkét nap 6-7 km gyors gyaloglással folytattam. Mennyire gyorsan? Jó nagyokat léptem, szedtem a lábam, 6-6,5 km/óra átlagsebességgel haladtam.

Mindkét nap mentem rendesen, napi 13-15 kilométert. Csak éppen futni nem volt kedvem. Nem elemeztem az okokat. Talán elfáradtam. Talán úgy éreztem, hogy a cél eléréséhez már nem kell igazán hajtanom.

Kedden nem szorított az idő, mert az őszi szünet miatt csak az angol nyelvű képzésen volt tanítás, és csak délutánra kellett mennem. A futás elején hasonlóan éreztem magam, mint az előző két napon. De belegondoltam, hogy semmi valódi okom sincs keveset futni, akár futhatnék valami “rendes” távot is. Ettől csak-csak beindult a gépezet, meglett 9 km.

Utána már csak kevesebb mint 5 km hiányzott a 400-hoz, vagyis bátran kijelenthettem a kávézás közben, hogy aznap meglesz.

Meg is lett estére, és jó érzés volt. Arról, hogy másnap reggel hogy éreztem magam, már írtam.

A következő 3 nap megint 3 km körüli kocogást hozott. Pihenésnek neveztem el, de azért péntek délután a vonaton hazafelé erősen itt nyomult a gondolat, hogy szombaton lehetne egy tízes is akár. Majd kiderül …

Közzétéve: Pal Kerekfy

Sok emberrel, nagy nemzetközi csapattal dolgoztam, sokat tanultam arról, hogy miképp működik egy nagy csapat, hogyan tudunk jól együttműködni. Egyetemeken, főiskolákon és egyéb fórumokon osztom meg tapasztalataimat, azt remélve, hogy hasznos dolgokat tudok mondani. Örülök, ha eszmecsere és vita alakul ki arról, amit mondtam vagy írtam. Sok-sok év informatikai vezetői (CIO) munkámban felhalmozott gyakorlati ismereteimet infrastruktúra menedzsment kurzusokon az ITIL struktúráját követve mesélem el nappali és levelező tagozatos, valamint MBA hallgatóknak. Remélem, hasznos számukra ez az ötvözet. Munkám során különösen fontosnak találtam a mobilitást, a mobil munkavégzés támogatását. Ezen a területen izgalmas biztonsági problémákat kell megoldani - főleg, ha saját eszközeiket is használják a dolgozók. A mobil munka, az ezzel kapcsolatos stratégia és a biztonság a másik kurzusom témái. Itt minden héten történik valami új, amit beépíthetek az órák anyagába. Különösen élvezem, hogy marketing és kereskedelem szakos hallgatóknak taníthatok informatikát és statisztikát, mert nekik mást és másképp lehet és kell tanítani. Az iskolákban nem tanított kedvenc témám a tudás megosztása, főleg közösségi eszközök felhasználásával. Erről 2014 márciusa óta írok a blogomban. Örvendetes, hogy kezd eszmecsere és vita kialakulni néhány LinkedIn csoportban. Remélem, tovább gyűrűzik majd! Örömmel veszem a kérdéseket és a megjegyzéseket mindegyik témában.

One thought on “A Gladiátor utolsó napjai

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: