Határtalanul – No Limits 2022

Ma (február 22-én) végre megcsináltam azt a félmaratont (nem futva, gyalogolva), amit eredetileg január elsejére terveztem, de azóta is mindig volt valami tökéletes indokom a halasztására. Ma is lett volna, de legyőztem az összes tökéletes ellenérvet.

Január 17-én neveztem a tigrises NoLimits kihívásra, és 21 km sétát vállaltam. Ahhoz képest, hogy 2021. január elsején legyalogoltam a maratoni távot, ez semmi, de ez egy másik év, egy másik én.  

Nagy kedvenceim a RUN FREE által szervezett virtuális kihívások, ezért nem meglepő, hogy az idei első lehetőségre mindjárt ráugrottam. Minden esetben valamilyen gyerekek egészségével kapcsolatos támogatás is része a versenyeiknek, és ez engem is mozgósít. Emellett csodás érmeket terveznek minden eseményre, most ezt a tigrisest:

Mostanában már nem szoktam hosszú távokat vállalni, mert az 5 km is nehezen megy. Erre mégis bevállaltam a 21 km-es félmaratoni távot, de szigorúan csak séta formájában – ha ez egyáltalán sport. Igen, az! 

Miért lett 21? Az egyik okom az volt, hogy már eléggé untam az 5 km-es vállalásokat. Másik okom az a 4600 km, amit az évre kitűztem (és el is vállaltam a Conquer 2022 keretében). 

Jövök-megyek, mozgok minden egyes nap, és gyűlnek szépen a kilométerek. Talán a hónap végén írok egy összegzést …

A teljesítés határideje az év vége lett volna, de nem szeretem az ilyen távoli határidőket. (Nem tudom, ki hogy van vele, én a távoli határidejű feladatokon el se kezdek dolgozni.) Nem akartam ezzel is így járni, ezért a mai nap éppen tökéletesnek látszott 21 km-re, és az is volt.

A végén kezdve: az utolsó néhány km már éppen csak valahogy meglett, vitt a lábam, és nagyon haza akartam már érni. Mi a jó az oda-vissza távban? Ha már elmentem a fordulóig, nem lehet feladni, hiszen haza kell menni. 

Úgy 6-7 km környékén kezdtem nem érteni, hogy mit keresek én itt, de onnan visszafordulni nem lett volna semmi értelme – hogy aztán máskor újra elkezdjem nulláról … 9 km körül már csak egy kicsi volt a fordulóig – az már semmi …

Tényleg teljesen véletlenül lett 22,22 km a táv!

Extra szépsége a dolognak, hogy maszkban teljesítettem. Majdnem minden virágporra allergiás vagyok, és a mogyoró kiemelkedik közülük. Ezért január vége óta csak pár reggel mentem ki maszk nélkül (amikor éjjel nagy eső volt), és azokat nagyon élveztem. Én vagyok az a fura figura, aki nem lelkesedik ezekért a szép, napos tavaszias februári napokért. Na, szóval, a maszk nem segít a légzésben, futni nem is igazán tudok benne, max egy kis kocogás.

Délre hazaértem, beraktam melegedni a maradék sóletet (ami igen jó volt), bedobáltam a cuccaimat a mosógépbe, lezuhanyoztam. Közben megmelegedett a sólet, és visszapótoltam az elhasznált kalória egy részét.

Délután kellett még mennem, igy most este, amikor ezt írom, már 28 km-t mutat az órám. A kalóriák is közel járnak az 1800 kcal-hoz, ezért nyugodtan eszem csokit és diákcsemegét. (Az órámról és a szemétkedéseiről írok majd még.) 

Most nagyon jó érzés, hogy megcsináltam! Jó hosszú ideje csak rövideket mentem. 

Közzétéve: Pal Kerekfy

Sok emberrel, nagy nemzetközi csapattal dolgoztam, sokat tanultam arról, hogy miképp működik egy nagy csapat, hogyan tudunk jól együttműködni. Egyetemeken, főiskolákon és egyéb fórumokon osztom meg tapasztalataimat, azt remélve, hogy hasznos dolgokat tudok mondani. Örülök, ha eszmecsere és vita alakul ki arról, amit mondtam vagy írtam. Sok-sok év informatikai vezetői (CIO) munkámban felhalmozott gyakorlati ismereteimet infrastruktúra menedzsment kurzusokon az ITIL struktúráját követve mesélem el nappali és levelező tagozatos, valamint MBA hallgatóknak. Remélem, hasznos számukra ez az ötvözet. Munkám során különösen fontosnak találtam a mobilitást, a mobil munkavégzés támogatását. Ezen a területen izgalmas biztonsági problémákat kell megoldani - főleg, ha saját eszközeiket is használják a dolgozók. A mobil munka, az ezzel kapcsolatos stratégia és a biztonság a másik kurzusom témái. Itt minden héten történik valami új, amit beépíthetek az órák anyagába. Különösen élvezem, hogy marketing és kereskedelem szakos hallgatóknak taníthatok informatikát és statisztikát, mert nekik mást és másképp lehet és kell tanítani. Az iskolákban nem tanított kedvenc témám a tudás megosztása, főleg közösségi eszközök felhasználásával. Erről 2014 márciusa óta írok a blogomban. Örvendetes, hogy kezd eszmecsere és vita kialakulni néhány LinkedIn csoportban. Remélem, tovább gyűrűzik majd! Örömmel veszem a kérdéseket és a megjegyzéseket mindegyik témában.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: