A fárasztó UltraBalaton után (igen, nekem is fárasztó volt, pedig nem is futottam, de este és reggel is hangosan kiabálva, integetve biztattam a futókat), hétfőn szokásos reggelem volt. Eltekintve attól, hogy nagyon fáradtan indultam neki a kocogásnak, és ez a 6 km végére is igy maradt.


A nap a megszokott reggeli tornával kezdődött. Ezen annyit változtattam az utóbbi időben, hogy a 60 felülés elmarad, helyette a 60 guggolást emeltem 90-re. Ez most jobbnak tűnik. A rövid séta sem maradt el, ez jár Negrónak még az én futásom előtt.


A futás közben minden a szokásos mederben folyt reggel – talán csak attól eltekintve, hogy elszámoltam a visszafordulás helyét, ezért túl hamar értem a Nekem a Balaton Csücsökbe, és még kocognom és sétálnom kellett egy kicsit a nyitásig. (Zárójelben: egyre későbbi ez a 9 órás nyitás, egyre melegebb van már akkorra, egyet kevésbé alkalmas a reggeli futás végpontjának ez az oázis.)




Nem válogattam, hogy mit egyek, azt választottam, ami elsőnek sült ki. Micsoda szerencse, ez éppen a kedvencem, a Vál Völgye Pékség csokis csigája lett! Ami a kávét illeti, az utóbbi időben nagyon rákaptam az általam “feltalált” és az egyik barista által fura kávénak elnevezett italom helyett a cortadora. Először csak kíváncsiság, “kaland” volt, de mára szokássá kezd válni.
Milyen volt a futás? Ahogy mondtam, fáradt lábakkal indult, és úgy is ért véget. Ezzel együtt is szinte “kötelező” feladat volt, hiszen a hónap első napján lazsáltam: csak 770 métert kocogtam otthonról az akarattyai váltópontig, ahol régi mozduljos ismerősökkel életemben először találkoztam személyesen. Jó volt a személyes érintés a sok online “találkozás” után!
Na, szóval, a futás: minden tökéletes volt, tiszta idő, szép balatoni kilátás a Diófa utcai kilátó ponton, és a végén a frissítés. Volt egy rövid beszélgetés is egy kedves ismerőssel, aki munkába menet itt vette magához a reggeli kávéját egy rétes kíséretében.




A délelőtt ebédfőzéssel (megfőztem négy napra, és még egész jó is lett) és a keddi statisztika órára való készüléssel, valamint néhány hallgató digitális kommunikáció megoldásainak átnézésével telt.
Miért nem hagytam abba a “napi jelentést” a reggeli frissítés után? A délután is hozott futáshoz kapcsolódó programot. A szeptember végi ÉDEN futófesztivál főszervezőjével találkoztunk (kávéztunk is sütiztünk) a Csücsökben, ahol a verseny befutója lesz. Most volt az első helyszínbejárás. Megeszéltük a következő lépéseket.



Ez a nagyobbacska kisbolt itt a Csücsökben kiváló váltópont és célpont lett futók és biciklisták számára! Örülök, hogy most egy kicsit részese lettem a szervezésnek is.