Így kezdődött a hét:
Hétfő és szerda: sok mozgás. Kedd: lazítás, pihenés.
Hétfőn ragyogó tiszta ég fogadott a reggeli magasparti 2 km-es sétán, ami bemelegítésül szolgált a délelőtti biciklizés előtt. Ugye, milyen csodálatos a magaspartunk és a Balaton korán reggel?




A tekerés nem volt igazán sok, 52 km oda-vissza összesen, de megéreztem, mert az előző héten lényegében nem bicikliztem. Mire Alsóörsre értem, már igencsak fájtak a combjaim. Érdekes módon, a reggelizés és a pihenés teljesen regenerált, és az út végére már nem is fájt semmim.
Ezt reggelizem a Neked Sütöttem pékségben Alsóörsön:

Itt tudják, hogy a tejet a vendég önti a kávéba. Ez nem mindenhol így van …
Ennyi volt a biciklizés:

Utána unokákkal ebédeltem a Tengósok Kikötőjében (szokás szerint):

Kedden összesen 10 km gyaloglás és 18 km biciklizés volt a mozgás a fél óra reggeli tornán és 50 perc kerti munkán felül. Közben megálltam a Nekem a Balaton (Csücsök) üzletben egy fahéjas csigára és matcha lattéra:

Este családi vacsora következett a Tengósok Kikötőjében:


Utána rövid séta a Bercsényi strandon, majd fel a hegyre.

A pihenős nap utánra egy kelet-balatoni kört terveztünk be unokámmal, aki azt javasolta, hogy most kivételesen Füred felé induljunk. Végülis, mindkét irányba pont ugyanannyi a távolság és az emelkedő is, de nekem valahogy a másik irány jobban bejön. És ma rá is jöttem, hogy miért. A déli oldalon Zamárdi és Siófok nagyon unalmas. Csak annyi izgalom van benne, hogy éppen melyik parti utcán megy a kijelölt kerékpáros útvonal, és a kör második felében már nehezebben viselem az unalmas szakaszokat.
Odafelé megálltunk reggelizni a Csopajóban (Csopak végén van). Néhányszor már jártam ott, és mindig tetszett. Most is. Ezeket ettük:


Utána nekilódultunk, hogy elérjük a 10:15-ös kompot Tihanyban. Sikeresen lekéstük 5 perccel, de nem kellett sokat várnunk, mert a nagy forgalom miatt már félkor indult a következő.


Siófokon egy kicsit megálltunk az Evező utcánál, a szép homokos “strandnál”. Tömör, stabil a homok, biciklivel is gond nélkül járható.

Kicsit megkésve, csak 1/4 1-re érkeztünk meg, hogy megegyük a mai menüt, ami erőleves fridottó módra és rántott sertéskaraj jázmin rizzsel. Nem maradtunk le róla, mert időben megrendeltem telefonon.
Erre tekertünk:

Itt látható, ahogy szédítő tempóban (47 másodperc alatt) végigszáguldunk az keleti körön:
Megint eléggé elfáradtam, és a nyeregben töltött három és fél óra is nyomot hagyott rajtam, de az ebéd utáni szundikálás helyrehozott.
Pali, a futóbolond